Sajnos az emberek többségének fogalma sincs a fényvédelemről, fényvédőt rendszeresen nagyon kevesen használnak. A kereső által kidobott első találatok többsége tele van félrevezető vagy egyszerűen nem valós információval, tehát igazán utána kell járni a dolgoknak, amihez keveseknek van kedve. Próbáltam összegyűjteni és a lehető legegyszerűbben elmagyarázni mindazt, amit mindenkinek tudnia kell.

Mi az az SPF?

Biztosan olvastátok már sok helyen: ha 10 perc alatt ég le a bőrünk, akkor SPF15-ös fényvédővel 10 x 15, tehát 150 percig maradhatunk a napon. Sajnos ez nem igaz, a valóságban egy kicsit bonyolultabb a dolog… Az SPF, az az a Sun Protection Factor NEM azt jelenti, hogy mennyivel több időt tölthetünk a napon anélkül, hogy leégnénk! A fényvédők SPF értékét egyenletes UV sugárzás mellett tesztelik, míg a valóságban a minket ért sugárzás függ a napszaktól, a környezettől (árnyékban állunk vagy épp hó és víz veri vissza az UV fényt), vannak-e felhők az égen stb. Az SPF szám tehát azt jelenti, hogy hányszor több UV sugárzás érhet minket anélkül, hogy leégnénk!

Az UV sugárzást több részre oszthatjuk hullámhossz alapján, fényvédelem szempontjából az UVA és az UVB a legfontosabb a számunkra. A leégésért leginkább az UVB sugárzás felelős, ezt tükrözi tehát az SPF érték. Az UVB nem hatol mélyen a bőrbe, cserébe erősebb, leégést, rosszabb esetben bőrrákot okoz. D vitamin szempontjából fontos, s mint tudjuk: nyáron és kb. 11-14 óra között a legerősebb.

Mit jelent a PPD, UVA logó, “broad spectrum” szó vagy PA++++ a fényvédőkön?

Európa, az USA és Ázsia is más jelölést használ, de mindegyik arról tájékoztat, hogy mennyire véd a fényvédő az UVA sugárzással szemben! Az UVA sugárzás sokkal alattomosabb, a bőr mélyebb rétegeit roncsolja, s csak később látszik a hatása: a barnulásért, ráncokért és a bőrrákért is felelős. Még az üveg és a felhők sem állítják meg (az UVB azokon nem jut át), a Föld felszínét elérő UV sugárzás kb. 95%-a UVA. Igen, a szoláriumokban is UVA-t használnak… Az UVA-tól elbújni nem lehet: egész évben, évszaktól függetlenül nagyjából ugyanolyan erős kora reggeltől estig.

Az UVA veszélyeire csak sokkal később jött rá az emberiség, ezért nincs “közös nevező”, országonként különbözik az, hogy milyen jelölést használnak. Amerikában az UVA védelmet elintézik a “broad spectrum” kifejezéssel, ami relatív és kevesebb kritérium kell a megszerzéséhez, mint pl. Európában vagy Ausztráliában.
(Tanulmány: Comparison of ultraviolet A light protection standards in the United States and European Union through in vitro measurements of commercially available sunscreens)

Európában UVAPF, PPD és az UVA logó segít eligazodni az UVA védelmet illentően. Japánban (szinte egész Ázsiában) pedig a PA értéket kell figyelni. PA++++ adja a legerősebb védelmet (régebben Koreában PA+++ volt a maximum, de pár éve bevezették a japán mintát).

Forrás: The long way towards the ideal sunscreen – Where we stand and what still needs to be done

Fizikai & Kémiai Fényvédők

Általában ezt olvashatjuk: a cink-oxid (Zinc Oxide) és a titánium-dioxid (Titanium Dioxide) fizikai fényvédők, minden mást kémiai.

A valóságban azonban alig van különbség a két kategória között: a cink, a titánium, az oxigén is megtalálható a kémiai elemek periódusos rendszerében. Az igaz, hogy a két fizikai fényvédő esetében szuszpenzióról beszélünk (az alkotóelemek között nem lép feloldódás), míg a kémiai fényvédők esetében igen, viszont itt is vannak kivételek. A fizikai fényvédők esetében éppen ezért nagyon fontos az egyenletes felvitel: ha a részecskék nem jól záródnak, azokon a helyeken átjut a káros napsugárzás. Ha mégis különbséget szeretnénk tenni a két csoport között, akkor a legjobb elvezezés az organikus és a nem organikus. Organikus minden kémiai fényvédő, mert szén atomot tartalmaznak, a fizikaiak pedig nem. A “nem organikus” viszont nem hangzik olyan jól, mint a “fizikai” vagy “ásványi”, így valószínűleg soha nem fogja egy cég sem használni ezt az elnevezést.

Mennyi fényvédőt kell felvinni?

Az emberek többsége az ajánlott mennyiség csupán 25-50%-át viszi fel a bőrére! A fényvédelem értékét egy teszt segítségével állapítják meg. Ilyenkor a következőt feltételezik: 2 mg/cm2 az a mennyiség, amit magunkra kenünk. Mindenki arca más, kiszámíthatjuk, hogy pontosan mennyire van szükségünk, de az átlagnak kb. 1,25 ml elég. Hangsúlyozom, 1,25 ml ARCRA, ha pl. nyakra is kenünk ebből, akkor nem kapjuk meg a teljes védelmet. Boltban (vagy neten) kaphatók mérőkanalak, ezek közül az “1/4 tsp” verziót kell használni. (Angolszász mértékegységről van szó, nem a magyar kiskanálról!)
A japánok egyébként a dupla felvitel hívei, mert azt tapasztalták, hogy azok, akik két réteget visznek fel, nagyobb eséllyel érik el az ajánlott mennyiséget, s egyben a maximális fényvédelmet.
(Tanulmány itt: Relationship between sun-protection factor and application thickness in high-performance sunscreen: double application of sunscreen is recommended.)

Újra kell kenni a fényvédőt?

Két-három óránként újra kell kenni a fényvédőt a szakértők szerint. Miért? Mert az emberek többsége eleve nem ken fel eleget, illetve a nap folyamán lekopik, ledörzsöljük (öltözés, telefonálás, evés-ivás közben stb.). Természetesen ez több dologtól függ: ha nyári napsütésben állunk órákon keresztül, igenis újra kell kenni, ha az irodában ülünk télen, egész nap, akkor más a helyzet.
(Tanulmány: Sunscreen application to the face persists beyond 2 hours in indoor workers: an open-label trial.)
(Tanulány itt: When should sunscreen be reapplied?)

Elég csak egyetlen fényvédő összetevő?

A fényvédelemre használt összetevők többsége vagy az UVA (azon belül is van UVA1 – 340-400 nm, UVA2 – 320-340 nm) vagy az UVB (290-320 nm) sugárzás ellen véd, ezért általában több található meg egy termékben. Van pár kivétel, amelyek teljes védelmet adnak pl.: Oxybenzone, Benzophenone-8, Cinoxate, Octocrylene, Sulisobenzone, Zinc oxide stb. A cink-oxidból magában viszont nagyon nagy mennyiségre van szükség, ami ront az állagon (ragacsos és fehér réteget hagy), ezért keverik általában titánium-dioxiddal, így kevesebb kell belőle, szebb a formula, szívesebben kenjük magunkra.
A különböző hullámhosszú UV sugárzástól más-más összetevő véd az esetek többségében, s persze az is nagyon fontos, hogy mennyire erős ez a védelem. Ha valakit nagyon érdekelnek az apróbb részletek: a lenti képen több összetevőt hasonlítanak össze (melyik sugárzástól és milyen jól véd).

ED-PABA – Padimate O, IMC – Amiloxate, EHMC – Octinoxate, OCR – Octocrylene, EHS – Octisalate, HMS – Homosalate, BMDBM – Avobenzone, DHHB – Uvinul A Plus, TDSA – Mexoryl SX, DPDT – Bisdisulizole Disodium, MA – Meradimate, EHT – Uvinul T 150, DBT – Uvasorb HEB, MBC – Enzacamene, PBSA – Ensulizole, TiO2 – Titanium Dioxide, B-3 – Oxybenzone, B-4 – Sulisobenzone, BEMT – Tinosorb S, MBBT – Tinosorb M, DTS – Mexoryl XL, ZnO – Zinc Oxide

(Forrás: The long way towards the ideal sunscreen – Where we stand and what still needs to be done.)

A lényeg a részletekben van:
Továbbá nagyon sok függ a formulától, a többi összetevőtől (vannak-e benne pl. antioxidánsok, amik segítik a fényvédő hatását), bevonattal van-e ellátva/kapszulázott-e a fényvédő összetevő, melyik van a termékben pontosan (pl. cink-oxidból is sok fajta van) stb. Ezért van az, hogy sokszor hiába van nagyobb százalékban jelen egy fényvédő a termékben, kevesebb fényvédelmet adhat egy másik, ugyanazt a fényvédő összetevőt tartalmazó termékhez képest. Ráadásul a stabilitásról sem szabad megfeledkezni: pl. az Avobenzone nagyon jó védelmet ad, de rendkívül instabil, más fényvédőkkel kell stabilizálni.

Miért híresen rosszak az amerikai fényvédők?

Az FDA (U.S. Food and Drug Administration) évtizedeken át ül a kérvények felett, amiket végül visszadob, nem hajlandók új fényvédőket jóváhagyni. Hiába lépnek fel közösen a gyártók, hiába nagy a nyomás a vásárlók és a kormány részéről, mindig zsákutcába jutnak. Az USA-ban kapható fényvédőknek ezért esélyük sincs felvenni a versenyt európai vagy ázsiai társaikkal. A japánok különösen élen járnak, ha fényvédelemről van szó, modern, hatékony összetevőkkel dolgoznak, s az EU-ban is rengeteg fényvédelemre használható összetevő áll a gyártók rendelkezésére.

TÉVES INFORMÁCIÓK A FÉNYVÉDELEMRŐL

A fizikai fényvédők visszaverik, míg a kémiaiak elnyelik az UV sugárzást. – NEM IGAZ!

A kémiai fényvédőkben a szén atomok közötti kötés “nyeli el” a sugárzást, ami aztán átalakul hővé. A fizikai fényvédők ugyanígy működnek, a cink-oxid és a titánium-doixid részescskéi elnyelik a sugárzást és átalakítják a kapott energiát hővé, így védenek. Ezt főleg az UVB esetében tapasztaljuk, az UVA egy részét “visszaverik”, a szórás talán jobb szó ebben az esetben. Gondoljunk csak bele, ha valóban visszaverné a fényvédő az UV sugárzást, akkor a környezetünkben tartozkodókra ez elég nagy veszélyt jelentene… A fehér rétegnek pedig semmi köze az UV sugárzáshoz (az UV láthatatlan), csupány a látható fény miatt alakul ki.
(Tanulmány itt: Metal oxide sunscreens protect skin by absorption, not by reflection or scattering.)

A fizikai fényvédők a bőr felszínén maradnak, míg a kémiaiak felszívódnak a bőrbe. – NEM IGAZ!

A fényvédők a bőrt VÉDIK, megakadályozzák, hogy az UV sugárzás a bőr mélyebb rétegeibe jusson, ezért védőréteget alkotnak. A fizikai és a kémiai fényvédők is képesek felszívódni a bőr felsőbb rétegeibe, a felszívódás a molekulák nagyságától és a formulától függ. Eleve elég nehéz átjutni bárminek is a bőrön, a mélyebb rétegekről nem is beszélve, s egyébként is: a fényvédőnek azelőtt kell hatnia, hogy az UV sugárzás elérné az élő sejteket. A fizikai fényvédők nano verzióiban nem mindenki bízik, mert ezek annyira picik, hogy bejuthatnak a bőrbe. Viszont a lent említett bevonat gondoskodik róla, hogy elég nagyok és biztonságosak maradjanak a mulekulák.

Várni kell 15 percet felkenés után, ha kémiai fényvédőt használunk, míg a fizikai egyből hat. – NEM IGAZ!

A kémiai és a fizikai fényvédők is egyből hatnak, viszont mind a kettő esetében fontos, hogy a felkent réteg egyenletes legyen és tartósan a bőrön maradjon, ezért hasznos, ha hagyjuk felszívódni, megszáradni.

A fizikai fényvédők természetesebbek, kémiai anyagoktól mentesek. – NEM IGAZ!

A termékekben található cink-oxid és titánium-dioxid az esetek többségében egy bevonatot igényel. Enélkül az állaguk szinte lehetetlenné tenné a használatukat, így sokkal könnyebben és egyenletesebben felvihetők a bőrre. Ami pedig még fontosabb, hogy a bevonatnak hála a cink-oxid és titánium-dioxid stabil marad, nem kezdenek el reakcióba lépni más anyagokkal, ami pl. szabad gyökök felszabadulását eredményezne. A bevonathoz a következő anyagokat használják: alumina, dimethicone, silica, trimethoxy capryl silane. Ezek a kémiai anyagok (nem mintha a cink-oxid és titánium-dioxid ne lenne az…) tehát fontos részei az ásványi fényvédőknek.
(Tanulmány itt: Titanium dioxide and zinc oxide nanoparticles in sunscreens: focus on their safety and effectiveness.)

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ha pedig fényvédőt kerestek, akkor ajánlom a 19 db Koreai Fényvédő, Amit Eddig Próbáltam bejegyzésemet! Rövid leírást és színmintát is találtok mindegyiknél! Van ettől több is, ezeket a TESZTEK- BŐRÁPOLÁS – FÉNYVÉDŐ menüpontban találjátok meg!

A koreaiak kedvenceit pedig itt találjátok:

A Legnépszerűbb Fényvédők Koreában 2019