A következő poszt arról szól, hogy én hogyan tanultam nyelveket otthon, önállóan: tapasztalatom, tippek stb. A szöveg egy része már szerepelt a régi blogon, ezen ne lepődjetek meg, de kérésre felteszem ide is. 🙂
A régebbi olvasóimnak magyarázattal tartozom, mert ez a bejegyzés a régi blogon látott napvilágot először (két részben). A mai napig azt hittem, hogy azok a bejegyzések már nincsenek meg nekem, de egy régi biztonsági mentés megőrizte őket. Importálás után egy kicsit átdolgozva és összefűzve, de megint elérhető, mert többen is jeleztétek, hogy jó lenne újra elolvasni. 🙂
Már nem írok hasonló jellegű posztokat, ezt az egyet nézzétek el, tényleg csak azért teszem ki, mert kérték többen is, olyankor mindenkinek leírtam e-mailben, de egy ilyen bejegyzéssel lényegesen könnyebb lesz megválaszolni a témába vágó leveleket 🙂
A nyelvtanulás időigényesebb, de olcsóbb és szórakoztatóbb oldalát szeretném bemutatni. Tisztában vagyok vele, hogy sok embernek szüksége van egy tanárra, akitől bármikor kérdezhet, nincs ezzel semmi baj, én is tanár vagyok, de ha magunktól is meg tudunk tanulni valamit, akkor miért ne? A saját tapasztalataimat írtam le, bízom benne, hogy másoknak is segítenek majd ezek a sorok, egy kis inspirációt szeretnék adni a nyelvtanulás útvesztőjében ragadtaknak, csupán ennyi a célom 🙂
Az én történetem
A nyelvek fontos szerepet töltenek be az életemben már évek óta. Nem vagyok zseni, meg kell szenvednem minden egyes nyelvvel nekem is, nem megy egyik napról a másikra. Sem általánosban, sem gimiben nem tanították meg nekünk az angolt rendesen, hiszen kb. minden évben új tanárunk volt, kezdtünk mindent az elején újra és újra: abc, bemutatkozás… Ha ezt a posztot olvasod, amire pl. a Google-ban találtál rá, akkor valószínűleg neked sem volt elég az, amit az iskolában tanítottak és most inkább a saját erődből szeretnél összehozni egy nyelvvizsgát vagy egy kis biztos tudást. Előre szólok: csak akarni kell és akkor sikerülni fog! 🙂
Kb. 16 évesen kijelentettem, hogy ez nem mehet így tovább, mert érteni akartam a kedvenc angol nyelvű előadóim dalait (épp NAGY Britney Spears és Christina Aguilera rajongó voltam), szépen kiírtam minden dalszöveget és elkezdtem kiszótárazni a nem ismert szavakat (rendes szótárral, akkor még nem nagyon volt segédanyag, online szótár a neten). Rövid időn belül hatalmas szókincsre tettem szert, s mivel a kedvenc dalaim által tanultam a szavakat, sosem felejtettem el őket, a zenehallgatásnak köszönhetően. Egyre több kifejezést ismertem meg, persze volt, amin heteken át agyaltam, hogy vajon mit akar jelenteni, akárcsak bizonyos nyelvtani szerkezetek esetében, de amikor rájöttem, hogy miért van az úgy, akkor soha többet nem felejtettem el, mert ÉN jöttem rá, hogy mi az. A könyvtárból kivettem egy angol nyelvtankönyvet, kiírtam belőle mindent, amit még nem tudtam és néha átlapozgattam, ha elfelejtettem valamit (én nyelvtant tanulok a legkönnyebben). Ezzel tehát nagyjából elsajátítottam a nyelvtant és rengeteg új szót, kifejezést tanultam meg, de… Meg is kellene szólalni…
Elkezdtem nézni az Odaát nevű sorozatot, de a második évad után már nem volt szinkronizált epizód. Kiakadtam, hogy akkor most mi lesz, én nézni akarom tovább… Erőt vettem magamon és elkezdtem magyar felirattal nézni. Közben nagy Shakira rajongó lettem és megnéztem MINDEN vele kapcsolatos videót, köztük az összes interjút is. Lassan észrevettem, hogy már nem kell visszatekerni, hogy “mit mondott?“, mert 99%-ban mindent megértettem.
Közben több sorozatot is elkezdtem nézni (azóta is szorozatfüggő vagyok), lassan áttértem az angol feliratra, mert azt hamarabb megtaláltam, gondolom nem kell megmagyaráznom, hogy ez fontos és nagyon jó döntés volt, egy idő után már tényleg nincs az embernek szüksége feliratra egyáltalán.
Ez volt egyébként a legnehezebb a számomra, hogy hallás után megértsem az elhangzottakat, mert ebben tényleg nem volt semmi segítségem: a magyar TV-ben mindent szinkronizálnak, soha nem hallunk igazi angol beszédet, hogyan is értenénk meg őket? Itt van Hollandia, az élő példa, hogy ha nem szinkronizálnak semmit, akkor mindenki beszél majd angolul valamilyen szinten!
Az írást is gyakoroltam: akkor még divat volt a levelezés (postai úton), volt levelezőtársam Angliában, Olaszországban, Svédországban stb. és imádtam! 🙂 A legnagyobb segítséget viszont az adta, amikor olyan külföldiekkel beszélgettem msn-en, fórumokon, akikkel egyezett az érdeklődési körünk: kommunikálni KELL! Észrevétlenül tanul az ember és a gyakorlás legjobb formája.
Csak azzal, hogy szórakoztattam magam (zenehallgatás, sorozat- és videónézés, fórumozás, msn…) elég jól megtanultam angolul, utána pedig már a barátommal beszélgettem minden nap, aki nem tud természetesen magyarul, s a blogot is írtam angolul több, mint két évig (most is csak azért nincs angol nyelvű rész, mert máshogy akartam megoldani és a beállítás nem akar összejönni….).
Ezeket a fent említett dolgokat, módszereket, teljesen magamtól találtam ki, nem is tudtam, hogy én most épp a nyelvtudásomat alapozom meg, csak szórakozásból csináltam mindent, viszont így legalább a következő nyelvnél már tudtam, hogy merre induljak el stb.
(Ha valakit érdekel a tapasztalatom, tippem a rigó utcai/origó nyelvvizsgával kapcsolatban, akkor szóljatok, de nem akarom ezt a posztot még hosszabbra nyújtani.)
A holland már más volt, mert sokkal kevesebb olyan dolog van, amire azt mondanám, hogy “ezért megéri megtanulni hollandul!”. A holland zene nem tetszik, jó sorozatok, filmek? Dehogy vannak… Természetesen kevesebb könyvet és anyagot is találtam hozzá, nem lehet válogatni. Mivel annyira nem tetszett a nyelv, hogy azt nem tudom szavakba önteni, ezért meg sem akartam tanulni, nem is foglalkoztam vele sokáig, de azóta már természetesen megbarátkoztam vele. Igazából ugyanazokat a praktikákat alkalmaztam, néhány példa: holland nyelvű blogok olvasása (szinte mindegyik videózik is szerencsére), könyveket vettem: Pretty Little Liars, The Vampire Diaries hollandul (valami kis limonádé szöveggel akartam kezdeni és ezek érdekeltek), nyelvkönyvek (a Basic Dutch a kedvencem, ha nyelvtanról van szó, angolul íródott és magasabb szintű társa is van), egy holland-angol szótárból kiírtam az összes szót, amit meg akartam tanulni (tudom, száraz és unalmas, de hasznos) stb. Egyedül a beszéddel volt problémám, mert angolul azért mégis könnyebb, nem kell gondolkodnom, tudom, hogy helyes a mondat, megérti mindenki… Lusta voltam hollandul megszólalni. Most sem megy úgy, mint az angol, de tényleg csak gyakorlás kérdése az egész 🙂
Egyszerűbb tehát szórakozva nyelvet tanulni.
Nem tudom, hogy mások mit éreznek ezzel kapcsolatban, de én nem tudok olyan nyelvet tanulni, ami nem tetszik, egyszerűen az agyam nem akarja befogadni. Meg kell keresni tehát a szépséget az ilyen nyelvekben is, mert biztos, hogy van, csak jól eldugták.. :p Viszont abban a pillanatban, hogy megtetszik az adott nyelvben valami, máris sokkal nagyobb esélyed van arra, hogy megtanuld.
Amit ajánlok:
- Próbáld meg megszeretni a nyelvet, valamit találnod kell, ami miatt érdemes megtanulni, legyen az egy német blog, egy koreai énekes, egy svéd színész, egy jövendőbeli görög férj ( :p ) stb. Mindegy, valamit találni fogsz! 🙂
- Nézz az adott nyelven sorozatokat, filmeket, videókat (vloggerek?), hallgass zenét, olvass blogokat, könyveket. Haladj az egyszerűbb dolgoktól a nehezebbek felé és ne érezd magad rosszul, ha nem értesz mindent, a gyakorlás a lényeg!
- Ragad meg az alkalmat és beszélgess bármikor, bárkivel, bármiről!!!
- Szerintem nyelvtan nélkül nem lehet jól nyelvet tanulni, legalábbis én szeretem tudni, hogy helyes az, amit mondok, ezért egy ilyen könyvet is be kell szerezni vagy kölcsönözd ki és írd ki a lényeget, már így is tanulsz!
- Írj levelet, üzenetet, blogot, írj fórumokra, mindegy csak gyakorolj!
- stb.
Amint láthatjátok, a nyelvtanon kívül csak olyan dolgokat soroltam fel, amikkel szórakoztathatjuk is magunkat, így a tanulás, gyakorlás nem unalmas, nem szenvedünk, sőt!
A kor nem számít, a nyelvtanulás olyan, mint a szerelem :p Bármikor elkezdheted, akár most is! Irány a youtube, keress vloggereket, fórumokat, online könyveket, sorozatokat, filmeket, a lista végtelen, csak egy kis kedv és akaraterő kell hozzá! 🙂
Mindezt azért is írtam le, mert tudom, hogy a magyarok közül sokan szenvednek, ha nyelvtanulásról van szó és nem mindenki engedheti meg magának a tanfolyamot, magánórákat stb. Tudom, hogy könnyebb úgy tanulni, ha egy tanár mindig megköveteli, hogy kész legyen a feladat stb., de szerintem ma már annyi lehetőségünk van otthon is, az internet olyan sok segítséget ad, hogy ha meg akarunk tanulni egy nyelvet, szánunk rá időt és energiát, akkor sikerülni is fog!
A magyar egyébként egy gyönyörű nyelv, aminek még külföldi tudósok, írók is csodájára jártak. Észre sem vesszük, hogy milyen kincs birtokában vagyunk, csak mérgelődünk, mert minden más nyelv olyan különböző, a szavak, szabályok nem hasonlítanak, elveszettnek érezzük magunkat, de legyünk inkább büszkék az anyanyelvünkre, a letisztultságára és különlegességére! Arról pedig nem is beszélve, hogy ha a világ egyik legnehezebb nyelvét beszéljük, akkor a többi már tényleg nem foghat ki rajtunk :p
Mindenkinek jó nyelvtanulást kívánok 🙂
Természetesen sokkal többet is beszélhetnék a témával kapcsolatban, de nem akartam túl hosszú posztot írni, mert akkor káosz lenne belőle, csak egy kis erőt szerettem volna önteni azokba, akiknek erre szükségük van. 🙂
Én csak amiatt tudok sokkal jobban angolul, mint a társaim, mert sorozat függő vagyok:D Nagyon sokat tanultam (nyelvtan használatát, szókincset) a sorozataimból, úgy, hogy felirattal néztem szinkron helyett, és egy idő után azt vettem észre, hogy egyre jobban értem, aztán elkezdtem először felirat nélkül, aztán felirattal megnézni a részeket, és azt kell mondjam, hogy nagy öröm volt, és a mai napig az, hogy amikor nézem felirattal, akkor látom, hogy jól értelmeztem amit mondanak:DD és azóta könyvet is olvastam angolul:))
Bizony, nagyon sokat segít ilyen apróság is, hogy nem szinkronizálva nézünk filmeket, sorozatokat. Arról nem is beszélve, hogy a beszélt nyelv azért különbözik attól, amit az iskolában tanítanak, szóval csak még nagyobb rálátást kapunk a nyelvre stb. 🙂
Angolul ráadásul könyvesboltokban vannak különbözű szinten könyvek, nem kell a nagy klasszikusokkal bajlódni a nyelvtanulás elején, én is azért olvasok hollandul egyszerűbbeket: Pretty Little Liars stb. 😀
Nagyon-nagyon köszönöm, hogy feltetted! 🙂 Ez egy lökés arra, hogy sikerülhet!
Heni
Nagyon szívesen és biztos, hogy sikerülni fog, csak akarni kell és sokat kell gyakorolni! 🙂
Nagyon tetszett ez a cikk! 🙂 Én egészen más oldalról közelíteném meg, a motiváció oldaláról. Én 20 éves koromra két nyelven beszéltem, angolul és németül, mindkettőből letettem arra egy középfokú Rigó utcás nyelvvizsgát. Tiniként nekem a Spice Girls volt a kedvencem, olyan akartam lenni, mint ők! 😀 Zavart, hogy nem értem, mit mondanak, és az MTV volt a kedvenc csatornám. 😀 De végül a legnagyobb motivációm a pénz volt. Nagyon szegények voltunk, nekem sosem volt zsebpénzem, sem menő cuccaim, és gyűlöltem az egészet, szörnyű volt emiatt "bénának" lenni a suliban. De nem tudtam, mi akarok lenni, csak azt tudtam, hogy ruhaipari technikusként nem fogok állást találni, viszont ha beszélek nyelveket, azzal csak keresek majd pénzt! Ez annyira erős motiváció volt bennem, hogy amíg a sulira semmit sem tanultam, de tényleg nem, addig megtanultam két idegennyelven. Angol volt előbb, fél évet jártam nyelvvizsga-felkészítőre. Le voltam maradva a többiekhez képest, de behoztam. Nekem nem volt ennyire játékos a dolog, letettem a seggemet, és órákon át szótáraztam, szavakat tanultam, és rengeteget fordítottam írásban, minden házit megcsináltam, amit adott a tanár. Karácsonyra könyörögtem ki a nyelvsuli árát is, az egész család beleadott, szóval jófejek is voltak. 🙂 De nálam nem volt opció, hogy nem zárkózom fel, vagy nem sikerül a vizsga. Viharos sebességgel haladtam. Németül picit játékosabb volt az egész, volt egy féli osztrák, félig magyar fiúm 18 évesen, aki a családjával lakott, és én odaköltöztem hozzájuk. Az anyukája mindig óriási mosollyal fogadott, meg nagyon elkényeztett, egyem meg, a legjobb anyós lett volna, de nem tudott magyarul, én meg németül. Ő kezdett el németül tanítgatni, hogy mi kenyér, a víz, a villany stb. Oda is költöztem hozzájuk, így másfél év múlva, mikor szakítottunk, már nagyon jól beszéltem németül. De elmentem nyelvsuliba, mert főleg a nyelvtanba azért egyedül beletört a bicskám. Akkor megint leültem a popperemre, és addig nem keltem fel, ameddig nem tanultam meg mindent. Egyébként igazam lett, hogy a nyelvből megélek majd, utána Ausztriában voltam takarítónő, meg gyerekekre vigyáztam, később meg Budapesten egy angol céghez vettek fel, szintén a nyelvtudásom miatt.
Sajnos már elfelejtettem németül teljesen, mióta Budapesten élek. De nem akarom, hogy ez az angollal is megtörténjen, ezért én is filmeket nézek angolul, meg mindennap olvasok is angolul, ha más nem, kozmetikai vegyész blogokat. 😀 Egyébként a blogom miatt is rengeteget fejlődött az angolom, mert csak angolul van szakirodalom hozzá, és az elején rengeteget kellett emiatt szótároznom.
Szerintem nem mindenkinek megy a nyelvtanulás, pláne nyelvvizsgára felkészülés tanár nélkül, pl. nekem nem ment, de szorgalommal és eltökéltséggel lehet pótolni a "hiányzó" nagy tehetséget, és a másik oldalon meg a tanár nem fogja helyetted megtanulni… Én heti kétszer másfél órát jártam akkoriban nyelvtanárhoz, és hetente legalább 6 órát készültem a vizsgákra. Meg tök jó, hogy most csomó külföldi barátom is van, és amikor találkozunk, óriásiakat dumcsizunk arról, mi van a világ másik végén. 🙂
Jó ilyen motivációs posztokat olvasni, bár tudom, hogy ez nálam nem válna be mert iszonyatosan lusta vagyok, sajnos… 🙁 Nekem baromira nehezen megy a nyelvtanulás (főleg a nyelvtan része, mert azt fel nem tudom fogni egyik nyelv esetében sem, mert a szavakhoz csak "segg" kell – már elnézést) Pedig gimiben nyelvi osztályba jártam ahol angol és spanyolt tanultan emelt szinten. 4 év alatt vért izzadva magántanár segítésével tudtam letenni az angol középfokú nyelvvizsgát, a spanyolt pedig meg sem próbáltam – pedig elég jól beszéltem. Sajnos ezt mára 100%-ban elfelejtettem, szerintem már meg sem tudnék nyikkanni. 🙁 Főiskolán németet tanultam néhány félévig ami teljes kudarcba fulladt. Konkrétan nulla a német tudásom. Mielőtt Angliába költöztem azt hittem, hogy itt majd ragadni fog rám a nyelv, semmit sem kell tenni érte és egy-két év alatt perfekt leszek. Lassan 5 év élek itt, de még mindig elég konyhanyelven beszélek (hiába nagy a szókincsem a nyelvtant nem tudom). Szerintem max. erős középfokon beszélek, semmiképpen sem folyékonyan sajnos. Le kellene ülnöm tanulni ehhez is, semmi nem jön magától…
Bocsánat a késői válaszért! Nagyon jó volt olvasni, szerintem a történeted egy külön posztot is megérdemelne, mert nagyon inspiráló! Komolyan! Bárcsak én is ilyen gyerek lettem volna, hogy tudom mit akarok…
A nyelvvel muszáj foglalkozni, különben a semmibe vész, sajnos én is így jártam sok nyelvvel, de az az igazság, hogy az én agyam nem is képes arra, hogy 5-6 nyelvet aktívan használjon, már a 3 is elég energiát emészt fel… 😀
Abban is egyetértek, hogy szorgalommal el lehet érni bármit, csak legyen valami, amiből akaraterőt merít az ember, neked is ott volt, rengeteget számított szerintem, hogy volt konkrét célod 🙂
Köszi még egyszer a hosszú kommentet, élmény volt olvasni 🙂
Nem tudom, hogy mennyire sikerült angolokkal összebarátkozni? Nekem ez teljesen kimaradt az elején, plusz egyébként is ragaszkodtam az angolhoz (angolul önmagam vagyok, de hollandul nem, mert ugye nem tudtam folyékonyan beszélni, szóval hanyagoltam), így sokkal lassabban haladtam a nyelvvel. Amikor rá van szorulva az ember, hogy használja, akkor elkezd a passzív tudás aktívvá válni, sokkal gyorsabban haladunk majd előre, meg ad egy kis magabiztosságot is 🙂
Egyébként nyugi, én is kb. mindent elfelejtettem pl. olaszul, amit rettentően sajnálok, de jelenleg nincs rá szükségem, így nem próbálom felfrissíteni a tudásomat. Ez már csak ilyen, muszáj foglalkozni a nyelvvel, különben elfelejtjük.
Nekem az angol a kedvencem (a spanyol mellett, csak azt nem tanultam soha, de azért imádom 😀 ), de a holland miatt abszolút át tudom érezni a helyzetedet, én is májusban leszek itt 4 éve, ha jól számolom… Nem tudom szeretsz-e olvasni, ha igen, akkor angolul van regény bőven, nekem talán ez segített a legtöbbet, meg segít a mai napig is! 🙂