Fényvédelem alapok érthetően. Miért nem veszek többet amerikai fényvédőt? Miért tartják a japán fényvédőket a legjobbnak?

Fényvédők és fényvédelem dióhéjban
Mivel közeledik a nyár, ezért egyre többet gondolok a fényvédőkre, s az az igazság, hogy valószínűleg fel fogom rúgni az elveimet, mert félek attól, hogy  az eddig használt fényvédőim közül párral csak álomba ringattam magam. A megoldás most is Ázsiában, pontosabban Koreában és Japánban található, s azon a tényen alapul, hogy a fényvédelem az egyik legjobban kutatott téma náluk, ami a termékek kínálatában és minőségében is látszik. Mi alig-alig eszméltünk csak rá a napfény ártalmaira, amíg ők semmit sem tartanak fontosabbank. Nem terveztem soha a fényvédelemről külön posztot írni, mert az internet tele van könnyen elérhető információval, de a lényeget és még többet ma szeretném a blogon megosztani, hátha hasznos lesz. Tehát épp rendelni akartam az iHerb-ről pár amerikai fényvédőt, amikor rájöttem, hogy hibát követnék el, ugyanis ezek nem felelnek meg az én elvárásaimnak. Kezdjük az elején!
Az UV sugarakat három részre oszthatjuk: UVA, UVB és UVC: utóbbi a legrövidebb és legerősebb, de ennek nagy része szerencsére a sztratoszférában elnyelődik, illetve az ózonréteg (már amennyi maradt belőle) kiszűri. Az UVA és UVB sugarak viszont probléma nélkül elérnek hozzánk, a bőrbe hatolnak, s maradandó, vissza nem fordítható kárt okoznak. Két fő ellenségünk tehát: az UVA sugárzás, amely a bőr mélyebb rétegeiben fejti ki hatását felelős a ráncokért, pigmentfoltokért, legrosszabb esetben a bőrrákért. Rossz hír: a Földet elérő napsugárzás 95%-a UVA sugárzás, ami áthatol a felhőrétegen és ablakon is, csak a fényvédő (s persze ruházat, napszemüveg stb.) tud megvédeni minket tőle. Ehhez az UVB is csatlakozik, a különbség csak annyi, hogy ezek a rövidebb sugarak erősebbek az UVA-hoz képest, így a bőr felső rétegén azonnali, látványos változást is tudnak okozni: leégés, barnaság, illetve ezt mértékkel, de szűri a felhőréteg és üveg.
Azt mindenki tudja, hogy az SPF szám az UVB védelem értékét mutatja (mennyivel hosszab ideig tartózkodhatunk a napon leégés nélkül: pl. ha 10 perc alatt égsz le, akkor SPF15-tel kb. 150 percet tölthetsz napon).
SPF 5: az UVB sugarak 80%-át szűri ki
SPF 15: az UVB sugarak 93.3 %-át szűri ki
SPF 30: az UVB sugarak 96.6 %-át szűri ki
SPF 50: az UVB sugarak 98%-át szűri ki
SPF 30 és 50 között nem nagy a különbség tehát, de sok ázsiai márkánál láthattok SPF50+ jelzést is.
Mi a helyzet az UVA védelemmel? Európában itt van nekünk a PPD érték, ami 1 és 10 között állapítja meg a védelem erősségét, ez nincs külön feltüntetve, viszont a szabályozás alapján az SPF érték legalább egy harmadának kell lennie a PPD értéknek (pl. SPF30 esetében PPD 10-t kapunk). Ázsiában ezt még egyszerűbben oldották meg, ott az 1996-ban bevezetett (majd 2012-ben Japánban még jobban pontosított) PA érték mindent elárul nekünk: PA+, PA++, PA+++ Koreában, de Japánban van még egy PA++++ jelzés is. Átalakítva valahogy így nézne ki:
japán PA+ európai megfelelője: PPD 2 – 4
japán PA++ európai megfelelője: PPD 4 – 8
japán PA+++ európai megfelelője: PPD 8 – 16
japán PA++++ európai megfelelője: PPD 16+
A probléma ott kezdődik, hogy az FDA az USA-ban nevetséges szabályzattal dolgozik, néhány péda: a “broad spectrum” at hivatott jelezni, hogy a termék véd az UVA sugarak ellen is, de az senki nem tudja, hogy MENNYIRE… Továbbá alig akad fényvédő összetevő, amit a cégek használhatnak, rettentő nehezen fogad el az FDA újítást, így pl. az egyetlen kémiai fényvédő, amely kellő védelmet nyújtana az UVA sugarak ellen az avobenzone, ami sajnos rendkívül instabil, nem működik jól más összetevőkkel, így sosem tudhatjuk, hogy vajon meddig tartott a védelme rajtunk, és még sorolhatnám. Én vagyok a fizikai fényvédők (zinc oxide és titanium dioxide néven találjátok meg őket az INCI-ben) egyik legnagyobb rajongója, hiszen ezek gyengédek, nem szívódnak fel a bőrben, hanem annak felszínén képeznek védőréteget számunkra (igaz, mindig fehérre meszelnek). Az viszont sajnos tény, hogy az emberek többsége nem ken magára fele annyi fizikai fényvédőt, amennyi hatásos lenne, kémiait viszont jobban adagolunk, hiszen ezek állaga általában könnyebb, hamarabb felszívódnak, nem hagynak fehér réteget. Mennyit kellene az arcunkra tenni? 2 mg/cm2-t, ami kb. 1,2 g (nagyjából egy nagyobb cseresznye), így pl. ha 30 g-os a fényvédőnk, akkor egy hónapig sem használhatjuk. Nagyon fontos tehát, hogy a bőrünk kedvelje a krémet, szívesen kenjük minden nap, ráadásul annyit, amennyi szükséges. Az a tapasztalatom, hogy mélyebben a pénztárcámba kell nyúlnom, ha jó fizikai fényvédőt szeretnék, ami nem rettentő nehéz a kombinált bőrömnek és nem “olvad le” rólam a nyári nagy melegben. Ezzel szemben a kémiai fényvédők előnye, hogy sokkal egyszerűbb velük könnyű, hamar felszívódó, vízálló formulákat készíteni, sokkal nagyobb a választék belőlük (Európában, de főleg Ázsiában), arról nem is beszélve, hogy emelett igen magas védelmet tudnak nyújtani az UVA és UVB sugárzás ellen is: a legtöbb koreai vagy japán fényvédő nevében ott van az SPF50+ PA++++ (Koreában PA+++ a legmagasabb jelzés hivatalosan, még nem tértek át a 2012-es jelzésrendszerre), tehát a lehető legnagyobb védelmet nyújtják. Az ázsiai nőknek és férfiaknak a fényvédő mindennapos használata a legtermészetesebb dolog, hiszen ettől jobb “ránctalanító” krém nem létezik, ezért a kellemes, könnyen kezelhető állag rendkívül fontos. A japán márkák a tökéletességig képesek ezt vinni: használtam már én is japán fényvédőt, azoktól könnyebb nincs, általában nem hagynak hátra fehér réteget, sok köztük vízálló és az izzadás sem árt nekik. Viszont szinte mindegyikben van alkohol, ami eléggé megosztó tud lenni, de a japánok filozófiája a következő: a megfelelő, hidratáló összetevőkkel együtt használva nem száríthat vagy irritálhat. S végülis igazuk lehet, mert pár tanulmány/kísérlet kimondja: az alkohol szárító, irritáló hatását úgy állapították meg, ahogy az emberek azt nem is használják: nem nagy mennyiségben és magában kenjük fel.
Ezért döntöttem úgy, hogy amerikai fényvédő helyett inkább maradok a koreaiaknál és japánoknál vagy esetleg európainál, ha találnék valódi fényvédőt és nem nappali krémet SPF10-zel… After sun persze van bőven, de az mit ér a megelőzésben? Illetve idén szeretném magam kicsit belevetni a japán kémiai fényvédők tengerébe, mert túl sok esélyt nem adtam nekik, leragadtam a fizikaiaknál, pedig én sem bánnám, ha lenne nem zsíros, nehéz, fehér réteg nélküli, olcsó fényvédőm melegben, magas páratartalomban. Valósznűleg nem véletlenül annyira népszerűek (főleg a Bioré) és ragaszkodnak hozzájuk olyan sokan.
Összeválogattam a legnépszerűbbeket, viszont azt tudni kell, hogy a japán termékek kb. minden évben megújulnak, de ez nem probléma, az INCI sosem változik drasztikusan, ez inkább csak marketing és új csomagolás trükk.
Mindenki legnagyobb kedvence, a fényvédők királynője, ami a legmagasabb védelmet biztosítja. Idén kipróbálom én is! Könnyű, hamar felszívódó, tökéletes a több ezer  teszt alapján, amit olvastam.
Kb. ugyanaz, csak még könnyebb és még hamarabb felszívódik, kombinált, zsíros bőrre tökéletes.
Krémesebb, hidratálóbb, inkább szárazabb bőrre.
Mattító formula, izzadást is kibírja, vízálló, nyárra tökéletes.
Még jobban mattít és még vízállóbb, mint az előző.
Mindegyik összetevőlistája fent van a COSDNA oldalon!
S még persze van rengeteg az ebay-n, de most azok közül válogattam, amiket mások tubusszámra vásárolnak újra és újra, illetve amelyek jól illenének a bőrtípusomhoz. Jó nézelődést és vigyázzatok a bőrötökre, ő is vigyáz rátok!